Jó Barát: A MUHI CSATA EMLÉKNAPJA

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 219 fő
  • Képek - 11772 db
  • Videók - 3118 db
  • Blogbejegyzések - 8364 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 219 fő
  • Képek - 11772 db
  • Videók - 3118 db
  • Blogbejegyzések - 8364 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 219 fő
  • Képek - 11772 db
  • Videók - 3118 db
  • Blogbejegyzések - 8364 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 219 fő
  • Képek - 11772 db
  • Videók - 3118 db
  • Blogbejegyzések - 8364 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

1241. április 11-én a muhi csatában az országot elözönlő mongol hadak megsemmisítő vereséget mértek a magyar seregre. A csaknem egy évig tartó mongol megszállás, a tatárjárás az ország lakosságát szó szerint megtizedelte, területét pusztasággá változtatta.

 

 

A magyar királyi trónon 1235 óta ült IV. Béla, aki a főurakkal szemben megkísérelte a gyengülő királyi hatalom erősítését. Leszámolt apja, II. András híveivel, törvényt hozatott az eladományozott királyi birtokok visszavételéről, lépései azonban jelentős elégedetlenséget váltottak ki.

 

Az európai invázióra készülő mongolokról az első híreket a Nagy-Magyarországba indult Julianus barát hozta. Nem sokkal később a mongolok követei is megjelentek, de a veszedelem súlyát az ország urai sokáig nem ismerték fel. Pedig a riasztó jelzések egyre szaporodtak, 1239-ben a mongolokkal szemben alulmaradt Kötöny kun fejedelem kért és kapott bebocsáttatást népével Magyarországra.

 

A nomád kunok gyorsan szembekerültek a magyarokkal, egyetlen védelmezőjük az egyre népszerűtlenebb Béla maradt. `Királyával ellenséges állapotban volt Magyarország, amikor (1240) karácsony táján híre érkezett, hogy az Oroszországgal határos magyar végeket elpusztították a tatárok` - írta az egykorú krónikás, Rogerius.

 

 

IV. Béla - ha későn is - körülhordoztatta az országban a véres kardot, hadkészültséget rendelt el és megerősíttette az északkeleti határt. Az ország nagy része azonban nem hitte el a tatárok közeledéséről szóló híreket, sőt a kunokat fogták gyanúba. Az orosz fejedelemségeket, majd 1240-ben Kijevet is elfoglaló mongolok fő serege - élén Batu kánnal - 1241. március 12-én játszi könnyedséggel áttört a határtorlaszokon, elsöpörte a Vereckei-szorost őrző Dénes nádor csapatait és beözönlött Magyarországra.

 

A hír vétele után Béla Pestre rendelte az ország minden fegyveresét és a kunokat, s II. (Harcias) Frigyes osztrák hercegtől is segítséget kért. Amikor március 15-én a menekülő nádor nyomában már mongol seregek is feltűntek Pest környékén, a közhangulat a tatárok szövetségeseinek gondolt kunok ellen fordult. Kötönyt felkoncolták, mire a kunok jelentős része dúlva és pusztítva Bulgáriába vonult, s hazatért Frigyes herceg is.

 

A 60-65 ezer fős magyar haderő kelet felé indult, s április 10-én a Sajó hídjánál, sík terepen vert tábort. Az óvatos IV. Béla táborát szekerek és pajzsok fogták körbe, s olyan zsúfolt volt, hogy alig lehetett közlekedni benne. Az elbizakodott sereg nem tudta, hogy immár nem előőrsökkel, hanem a Batu kán vezette, legalább ekkora létszámú mongol fősereggel áll szemben, akik a Sajó-hidat is megszállva tartották. Az éjszaka folyamán egy szökevény hírül adta, hogy a tatárok éjszaka támadásra készülnek. A hír igaznak bizonyult. Kálmán herceg, a király öccse és Ugrin kalocsai érsek a hídnál visszaverte a rohamot. A magyarok többsége ekkor úgy vélte, döntő győzelmet arattak és nyugovóra tért.

 

A mongolok azonban a gázlón átkelve újra támadtak, a harcot csak Kálmán és Ugrin kis létszámú serege vette fel, de őket elnyomta a túlerő. A tatárok bekerítették a tábort, nyílzáport zúdítottak rá, a menekülők számára folyosót nyitottak, de aztán lenyilazták, mocsárba fojtották őket. Béla az őt védelmezők hősiességének köszönhetően tudott elmenekülni, de az egyetlen ütőképes magyar hadsereg megsemmisült. A vérfürdő után két érsek, számos főúr maradt a csatatéren, amelyet kétnapi járóföldre borítottak holttestek, sebeibe később Kálmán herceg is belehalt.

 

Batu seregei villámgyorsan lerohanták a védtelen országot a Duna vonaláig, elfoglalták Pestet, a városokat lerombolták. A tatárok a kezükbe került királyi pecsétet felhasználva rendeleteket írattak, felszólítva az elmenekült népet, hogy térjen haza, majd a termés learatása után ismét nagy pusztítást vittek végbe. Időközben a tatár sereg északi szárnya elfoglalta Északnyugat-Magyarországot, a déli pedig Erdélyt dúlta végig.

 

Az igen kemény telet kihasználva a mongolok a Duna jegén átkelve bevették Óbudát és Esztergomot is, így az ország nagyobb része tatár megszállás alá került. Az Ausztriába menekült Béla királyt Frigyes herceg segítség helyett elfogta, kifosztotta és szabadon bocsátása fejében három megye átadására kényszerítette. (Frigyes betörő csapatait a magyarok gyorsan kiverték.) Béla segélykérése Európában süket fülekre talált, neki magának az adriai-tengeri Trau szigetére kellett visszavonulnia a portyázó tatárok elől.

 

 

Ekkor váratlan fordulat történt: a tatárok gyorsan, de tervszerűen és összehangoltan kivonultak Magyarországról. Régebben ezt annak tulajdonították, hogy meghalt Ögödej nagykán, de ma már ezt vitatják: utódjának megválasztására csak öt év múlva került sor és Batu nem is volt ott. Valószínűbb, hogy egyrészt a tatár veszteségek játszottak ebben szerepet, másrészt hagyományos taktikájuk: először felderítő-előkészítő hadjáratokat vezettek (még ha ez a megtámadottaknak súlyos veszteséget okozott is), s csak később következett a második, végleges hódítás. Magyarország esetében ez elmaradt, de a pusztítás így is felmérhetetlen volt.

 

"Ebben az évben Magyarországot, mely háromszázötven éven át fennállott, a tatárok hada elpusztította" - áll a niederaltaichi kolostor feljegyzéseiben. És a pusztítás tényleg iszonyatos volt, az oklevelekben még évtizedekkel később is kísért a "néptelen és üres földek", "elnéptelenedett ország" kifejezés. Sokáig akár a lakosság felére is becsülték a harcok, a járványok és az éhínség okozta veszteséget, ma inkább a 15-25 százalék elfogadott. Ekkora pusztulást a magyarság csak a török korban élt át, de még akkor sem ekkora területen és ilyen gyorsan.

 

A tatárjárást követően IV. Béla irányításával épült újjá az ország, így méltán nevezik őt második honalapítónak. Béla politikája jelentős részben az esetleges újabb tatár támadás elhárítására irányult. Ő rendelte el új típusú kővárak építését, mert ezek a mongolok számára bevehetetlennek bizonyultak, visszatelepítette a kivonult kunokat és telepeseket hívott az országba.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Köszönöm szépen a cikket és a megemlékezést Zsuzsika.
További szép napot kivánok,üdv Erzsike

Válasz

Ez történt a közösségben:

Miclausné Király Erzsébet 12 órája új képet töltött fel:

Fekete_istvan__egy_2114135_4576_s

Miclausné Király Erzsébet 12 órája új képet töltött fel:

Nagy_lett_a_csend_2114134_8812_s

Rádiné Zsuzsa 16 órája új képet töltött fel:

Gyulai_pal__szulofoldemen_2114118_3315_s

Rádiné Zsuzsa írta 16 órája a(z) SZÉP GONDOLATOK, BÖLCSESSÉGEK fórumtémában:

Azt mondják a pénz nem boldogít. Mégis van olyan ...

Miclausné Király Erzsébet 17 órája új képet töltött fel:

Gyulai_pal__szekelyek_2114107_9753_s

Miclausné Király Erzsébet 18 órája új képet töltött fel:

Emlekezzunk-232_2114106_6531_s

Miclausné Király Erzsébet 18 órája új képet töltött fel:

Emlekezzunk-231_2114105_8836_s

Miclausné Király Erzsébet 18 órája új képet töltött fel:

Fekete_istvan__csendes_vagy_2114104_1800_s

Miclausné Király Erzsébet 18 órája új blogbejegyzést írt: Fekete István : A LEVÉL

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu