Jó Barát: EGRI VÁR

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 215 fő
  • Képek - 11307 db
  • Videók - 3094 db
  • Blogbejegyzések - 8172 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 215 fő
  • Képek - 11307 db
  • Videók - 3094 db
  • Blogbejegyzések - 8172 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 215 fő
  • Képek - 11307 db
  • Videók - 3094 db
  • Blogbejegyzések - 8172 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 215 fő
  • Képek - 11307 db
  • Videók - 3094 db
  • Blogbejegyzések - 8172 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

 

Egri vár


Megyeszékhely - Heves megye - Eger.jpg
Az egri vár és környéke
Ország  Magyarország
Mai település Eger
Tengerszint feletti magasság 180 m

Épült 1261 körül
Állapota helyreállított
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Egri vár  (Magyarország)
Egri vár Egri vár
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47° 54′ 15″, k. h. 20° 22′ 46″
é. sz. 47° 54′ 15″, k. h. 20° 22′ 46″

A vár alaprajza

Eger vára 1617-ben

Zala György: Az egri vár védelme 1552

A Gergely-bástya és a Hippolyt-kapu

Elöltöltős ágyú a Dobó István Vármúzeum kiállításán

A „Tűzkerék” rekonstruált példánya

A vár védőinek mostanáig megismert névsora


Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét.

 

A vár története 


Eger történelmi múltú városát a hasonló nevű patak két oldalán találhatjuk a Bükk déli lábainál. Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, az Egri főegyházmegyét, melynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott. Az 1970-es, majd az 1990-es évek ásatásai tárták fel a 11. századi, román stílusú rotunda maradványait (makettje a vártörténeti kiállításon látható). Falait sárba rakott kőből építették. A templom keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le. A csaknem pontosan a körépítmény közepén talált, kőből épített, kőfejtámaszos sírhelyen feltehetően az első püspökök egyikét temették el. A körtemplom melletti temető sírjaiból előkerült gazdag leletanyagból (zománcberakásos függők stb.) nyugati hittérítők letelepedésére következtetnek. A rotundához nyugat felől egy hosszú építmény csatlakozott: vélhetőleg ez volt az első püspöki palota.


Az Árpád-kor elején az egri püspök menedékvára a felsőtárkányi Várhegy hatalmas erődítménye volt, de ezt a tatárok lerombolták. Az egri Várhegyen a 13. században csak kisebb erősség volt, a magas kőfalakat az országos újjáépítés részeként, az egri püspök parancsára emelték. A Szent János evangélista tiszteletére szentelt, háromhajós, román stílusú székesegyházat föltehetően Szent László király idején, a 11. század végén emelték. A székesegyházról a 14. századi krónikákban a várat is Szent János evangélista várának nevezték.


A kőfalak anyaga az egri borvidék fő talajképző anyagának tekintett riolittufa, ami könnyen faragható, de könnyű, meglehetősen puha és nagyon kevéssé fagyálló. Ezért a nagyobb hidegek utáni olvadások idején egyes falszakaszok rendre leomlottak, a vár rendszeres karbantartást igényelt. A tüzérség megjelenésével a klasszikus lovagvár jellegű (magas, vékony falakkal épített) egri erődítés több szempontból is kritikusan elavult. A fő probléma az volt, hogy a Várhegy melletti, annál magasabb Almagyar dombról át lehetett lőni a falak fölött. Ezért (először a Felvidéket uraló cseh husziták elleni védekezésül) a domb jelentős részét elkerítették.

A hódító Oszmán Birodalommal szemben kialakított végvárrendszer fontos tagjának számító várat a 16. század első felében külső és belső részre osztották, a védműveket Alessandro Vedani tervei alapján korszerűsítették.

 

Eger élére 1548-ban nevezték ki Dobó Istvánt várkapitánynak. Dobó elsődleges feladatának tartotta, hogy a várható török támadás ellen minél jobban megerősítse a végvárat. Ehhez növelte mind a helyőrség, mind a hadieszközök számát. A hadjáratot Kara Ahmed nagyvezír, Szokollu Mehmed ruméliai és Hadim Ali budai beglerbég irányította. Egyesített hadaik 1552 szeptemberében vették ostrom alá az egri végvárat, de a védők visszaverték próbálkozásaikat.


Mire az ostromlók elvonultak a vár alól, a falak többsége súlyosan károsodott. Az évtizedekig tartó újjáépítés közben (Ottavio Baldigara, Bornemissza Gergely és Christoporus Stella tervei alapján) jelentősen korszerűsítették is a védműveket, a helyőrség létszámát hétezer főre emelték. Intézményesítették a várban működő lőpormalom alapanyag-ellátását (az évi 500 tallér értékű salétromot évi adójának fejében Debrecen szállította). Német (osztrák) tüzéreket alkalmaztak (békeidőben 8–10 tűzmestert fejenként 2-3 segéddel).[1] Mindezek dacára 1596-ban a több nemzetiségű helyőrség rövid viadal után III. Mehmed szultán kezére adta a várat.


A hódoltság 91 esztendeje alatt a törökök nemcsak fenntartották, de bővítették is az erődrendszert. A várat a Habsburgok 1687-ben vették vissza, miután kiéheztették a védőket. 1701-ben a császári haditanács felrobbantatta a feleslegessé vált külső vár védőműveit, így a kuruc szabadságharcban csak a belső vár kapott kisebb szerepet.

A régi dicsőség színtere ezután lassan hanyatlásnak indult, köveit szekérszámra hordták el a városba építkezésekhez. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak 1862-ben kezdődött el. A feltárást, illetve helyállítást először


vezette.


Látnivalók

Műemlék. Törzsszáma:2059 (helyrajzi száma: 5488 — erőd, 5440, 5472, 5481, 5489, 5833/1)

Erődítések

A nagy alapterületű, szabálytalan alaprajzú erődítés körítőfalai és bástyái többé-kevésbé csonkán máig fennmaradtak. Főbejárata délkeletre, a Dobó tér felé nyílik, ahonnan a rekonstruált déli külső várfal és a belső várfal között vezet. A belső vár falát a falnak belülről támaszkodó Varkoch-bástyán (Varkocs-bástya; Alessandro Vedani tervei alapján építették 1542-ben) keresztül lépi át.


A Varkoch-bástyától keletre a belső vár déli falát két szinten lőrések törik át. A falszakaszt a Hippolyt-kapu tornya (épült 1498–1520 között) zárja le. A dongával fedett kapualjban ülőfülkéket alakítottak ki Ippolito d’Este püspök festett címerével.


Keleten a Gergely-bástya (épült 1553–1555 között, építész: Bornemissza Gergely) udvarát korábbi, 14. századi várfalszakasz osztja két részre. A vár DK-i szegletében boltozott ágyútermű fülesbástya áll.

 

A keleti várfalat (kortinafal, épült 1542-ben) Ottavio Baldigara) tervezte. A fal déli szakaszán nyílik a rekonstruált Setét-kapu (a kapualj belső oldalán klasszicista kapuzattal 1830-ból), ahonnan a kétszintes caserna-termekbe juthatunk el (16. század végén épült, ugyancsak Ottavio Baldigara tervei alapján). A keleti várfal északon a Sándor-bástyához csatlakozik (épült 1542–1548 között, építész: Alessandro Vedani), és az ÉK-i Zárkándy-bástyában (füles bástya, 1556) végződik.


Az északi külső várfal és falszoros (1552 előtt, Alessandro Vedani tervei alapján) nyugati végén áll a Tömlöc-bástya (középkori eredetű; a 16. században Alessandro Vedani és Ottavio Baldigara tervei alapján átalakították), ennek északnyugati oldalán pedig a Földbástya (füles bástya, 1570–1576 között, Ottavio Baldigara tervei alapján, Jacopo Falubrese vezetésével).


A 19–20. században restaurált nyugati várfal délen a Dobó-bástyától indul, majd délkeletnek fordul (ezt a falszakaszt és a Dobó-bástyát is 1976-ban rekonstruálták). A falakon belül


  • a Varkoch-bástyától nyugatra és
  • a DK-i szegletben

egy-egy ágyúdomb emelkedik (17. századi oszmán-török, illetve rekonstruált).


A püspöki palota északi fala a belső vár északi falának támaszkodik (utóbbit a 14–18. században többször erősítették). A várfalon a palotától keletre kapu nyílik (ezt egy korábbi kapu helyén építették 1930 körül). Tovább keletre a belső várfalnak támaszkodó torony áll (ennek alsó része 15. századi, a felső részt 1930 körül rekonstruálták Lux Kálmán tervei alapján).

Épületek

A gótikus püspöki palota 2011-ben

A gótikus Szent István-kápolna (Sedlmayr János rekonstrukciója)

  • Az egyemeletes, régi püspöki palota a belső vár északnyugati szakaszán áll (keleti szakasza elpusztult), földszintje: gótikus a 15–16. századból; emelete 18. századi, gótikus és reneszánsz részletekkel. Eredetijét 1470 körül építette Beckensloer János püspök. Keresztboltozattal fedett, árkádos folyosója részben eredeti; a belső falán gótikus ablak- és ajtónyílások láthatók. Az egyik földszinti teremben állították ki Dobó István vörös márvány sírkövét, amit egri hősök szimbolikus szobrai vesznek körül. Egy falitáblán a név szerint ismert 1552-es várvédőket sorolják fel. Két korábbi teremben időszakos kiállításokat rendeznek be. Az emeleten az egri vár történetét bemutató kiállítás tekinthető meg.

  • A nyugati várfalnak támaszkodott északon a szabolcsi főesperes gótikus stílusú háza, délen pedig két(?) további épület. A püspöki palotával átellenben három, 1870 után épült, egykori kaszárnyaépület áll, közülük a keletiben működik az Egri Képtár.

oldalán kápolnasor és korai rotunda alapfalai, tőle délnyugatra a provizori palota csekély maradványai láthatók.

Kiállítások 

A Dobó István Vármúzeum közös múzeumi belépőjegyével látogatható kiállítások:


  • Az egri vár története (püspöki palota, emelet)
  • Időszaki kiállítás (püspöki palota, földszint)
  • Képtár
  • Börtön (csak májustól szeptemberig)
  • Hősök terme (püspöki palota, földszint, csak csoportosan, vezetéssel)
  • Kőtár (a caserna-termekben) és kazamaták (csak csoportosan, vezetéssel)
  • Dobó-bástya ("Kisváros a felhők fölött..." Eger a polgárosodás útján időszaki kiállítás)

Külön belépővel:

  • Panoptikum (Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének viaszból készült szereplői élethű nagyságban)
  • 3D vármozi (500 évvel Eger bemutatása)
  • Éremverde

Szépirodalom-film

Lásd még

Jegyzetek 

  1. A tűzmester feladata volt az irányzás, ő szórta be a gyújtónyílásba a szarvban tárolt finom lőport, és ő kezelte a hosszú rúdra erősített kanócot. Az égő kanóc felizzította a rúd végébe tűzött fémvillát, és ezzel az izzó fémdarabbal lobbantották be a finom lőport. A villás kanóc közepén lándzsafejet kovácsoltak ki, hogy az eszközt a tűzmester védőfegyverként is használhassa. Az alabárddal felfegyverzett segédek töltötték kis lapátkáikkal az ágyúcsőbe a durva lőport, majd ők tömítették azt a dugattyú formájú döröckölővel, hogy utána betolhassák a csőbe a golyót. Ők tisztították a nyílásokat, és lövés után ők hűtötték az ágyút ecetes vízzel. Az ágyúk újratöltéséhez és tűzkész állapotba helyezéséhez legalább tíz perc kellett. — A Dobó István Vármúzeum tárlatismertetője

Képgaléria

Források 

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Köszönöm a cikket kedves Zsuzsa.
Legyen szép az estéd.
Üdv Erzsike

Válasz

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa 2 órája új blogbejegyzést írt: Erdély tájain - FELSŐFALVA

Miclausné Király Erzsébet 2 órája új képet töltött fel:

Kivanom_neked_2109088_8309_s

Miclausné Király Erzsébet 3 órája új képet töltött fel:

Marai_sandor_aforizmak_2109087_2259_s

Miclausné Király Erzsébet 3 órája új képet töltött fel:

Szent_marton_2109085_7938_s

Miclausné Király Erzsébet 16 órája új képet töltött fel:

Ne_akarj_mindig_mindenaron_2109072_5108_s

Miclausné Király Erzsébet 17 órája új képet töltött fel:

Ha_eljonnel_2109067_1984_s

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu