Jó Barát: Jean de La Fontaine MESÉK 1.

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 213 fő
  • Képek - 10521 db
  • Videók - 3072 db
  • Blogbejegyzések - 7915 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 213 fő
  • Képek - 10521 db
  • Videók - 3072 db
  • Blogbejegyzések - 7915 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 213 fő
  • Képek - 10521 db
  • Videók - 3072 db
  • Blogbejegyzések - 7915 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 213 fő
  • Képek - 10521 db
  • Videók - 3072 db
  • Blogbejegyzések - 7915 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

396 éve,1621. 07. 08.Megszületett Jean de La Fontaine francia író és költő, aki állatmeséket írt.

 

 

 

A PÁSZTOR ÉS AZ OROSZLÁN

AZ OROSZLÁN ÉS A VADÁSZ

 

A mese nemcsak az, amit mutat a látszat,

mert benne oktatónk lesz minden egyes állat.

S unalmas a morál, ha durva, meztelen,

meddő az íly mese, virágot nem terem.

S az önmagáért írt mesét is bölcsen vesd el,

tanít, de tetszik is együtt ki ebbe mester.

Ezért művelte így, e kettős ingerért

a műfajt annyi nagy költő mikor mesélt.

Egyik sem terjengős, nem raknak cifra éket,

kerülnek henye szót, fölösleges igéket.

Phaedrus oly szófukar, hogy intik érte már,

s Aesopus szűkszavubb még nála is talán;

de túltesz egy görög e kettőn is, fölényes

        tömörségére ritka kényes,

történetét mindíg négy sorban írja meg,

bírálják el hogyan, kik ehhez értenek.

Aesopusszal közös tárgyat nem vet meg ő se,

az pásztort emleget, ennek vadász a hőse.

A történést hiven végig követtem én,

itt-ott egy-egy vonás, ha mégis az enyém.

Imé körülbelül Aesopus így meséli:

 

Egy pásztor látja, hogy birkája fogy s nem érti,

ki lophat tőle így, s miképen fogja el.

Hegy-völgyet átkutat, jár-kel, barlangra lel,

úgy véli farkasé, hát vermet ás azonnal.

        «Ha meglesz, - szól, agyonverem,

ó, add meg istenek ura csak azt nekem,

hogy essék tőrbe most, míg itt vagyok, a tolvaj,

        s feláldozom, ez lesz a tét:

        húsz borjamból ezért tiéd

        a legszebb, legkövérebb állat.»

S oroszlán bú elő e szókra válaszul.

A pásztor meglapúl s félholtra válva szól:

«Nem tudja jaj! sosem, az ember mit kivángat!

Azt kértem, jőjjön ím a nyájrabló elém,

majd megfogom a gazt, hisz várja vermem itt lenn,

ó, istenek ura! borjat igértem én:

egy ökröt kapsz, ha most rögvest tovább megy innen»!

 

Az első szerző lám így adta ezt elő,

nézzük, mit mond a követő:

 

Egy szájhős, - nagy vadász is, - nem találja

kedvenc ebét, eltünt egy fajkutyája,

s gyanítja, hogy oroszlán konca lett;

pásztorra lel s kiált: «Az Ég Urára,

kiirtom, esküszöm! mondd hol lehet,

utat mutass, mely hozzá elvezet!»

«A sziklák közt lakik, - felelt a pásztor,

tőlem havonta kap zsákmány helyett

adóba egy gidát s így én e tájon

békén bolyongok és legeltetek.»

S e percben, - még a párbeszéd pereg,

sietve jő az emlitett oroszlán.

S a szájhős már sikong szégyentelen:

«Ó, Juppiter, segíts! elbúhatok tán

míg nem késő s megmentem életem!»

 

        A bátorságra nincsen próba

jobb, mint a hirtelen, bőrt horzsoló veszély:

a szóban hős, akit így fognak vallatóra,

        lapít ilyenkor s mást beszél.

-------------------

 

A VÁROSI ÉS A MEZEI PATKÁNY

 

A városi patkány egyszer

meghívta a mezeit,

s jó, polgári ételekkel

úri tálakat terít.

 

Fínom perzsaszőnyegen volt

minden, mit nagy konyha ád;

bő, vidám bendőtömés folyt,

jól evett a két barát.

 

A lakoma nem ért véget,

még kínálást hallani,

mikor a szép ünnepséget

megzavarta valami.

 

Zaj hallatszik s innen-onnan

gyanus léptek neszei,

a városi patkány surran

s követi a mezei.

 

Ujra csend lett, visszatérnek

mindketten a résen át;

s szól a gazda a vendégnek;

«Itt a hús, folytassa hát!

 

- Elég volt, - felelt a másik,

holnap én hívom meg Önt.

Úri koszt nem lesz rogyásig,

de nagyúri lesz a csönd;

 

semmi sem rémít a réten,

úgy eszünk. Nem élvezet,

hogyha jódolgunk felett

rettegés lapúl sötéten!»

 

-----------------------

A FARKAS ÉS A GÓLYA

 

        Falánk népség a farkasnép.

        Tort ült egy farkas egyszer éppen

        s mondják, oly gyorsan falt, akkép

        habzsolt, hogy majd megfúlt az étken:

torkában fennakadt egy hosszú csontszilánk.

S mikor kiáltni sem tud már, csak szája ráng,

        egy gólyát lát a kis patakban.

            Jelt ád; a gólya fut felé.

        Rögtön műtétre kész, sebészi csőre kattan.

A csont végül kijött s megérdemelte-é?

        illő jutalmat kér a gólya.

        «Jutalmat? szól az, ó nagy ég!

        Komámasszony tán fel is rójja?

        Tréfál? hát mondja, nem elég,

hogy csőröstül feje nincs még bendőmbe rég?

        Hálátlan nőszemély! parancsom:

        takarodjék! S rettegje mancsom!»

--------------------

AZ OROSZLÁN ÉS A PATKÁNY

A GALAMB MEG A HANGYA

 

Bánj úgy mindenkivel, hogy hála kösse hozzád:

gyakran segít egy kis barát, ha senki más.

Két példám is van itt, ezek az állítás

        igazságát megsokszorozzák.

 

        Oroszlán mancsa közt lapúl

egy patkány, mert szeles, ügyetlen volt a kába.

De megmutatta, hogy milyen nagylelkü úr

s nem zúzta őt agyon az állatok királya.

        És nem hiába volt e kegy.

        Ki hitte volna azt, hogy egy

        patkány oroszlánon segíthet?

De egyszer erdeje legszélső fáinál

        hálóba hullt a nagy király,

rab lett s ezen dühös bőgése nem segített.

Fut Patkány Úr, talán foggal segíthet ő:

a hálón rágni kezd s lefejti az egészet.

 

        Kitartás és kellő idő

        dühnél s erőnél többet érhet.

 

 

A másik példa két kis állatról mesél.

 

Galamb jön inni egy hüvös patak vizére,

iszik s egy hangya hull a vízbe épp eléje.

A hangya úszni kezd, reméli partot ér,

de tenger az s vadúl sodorja már e csöppet.

Rögtön meglátja míly veszélyes a kaland

s fűszálat ejt elé az irgalmas galamb.

A hangya rákúszik s így végül is kiköthet.

        És szárogatja már magát,

mikor jön egy suhanc, mezítlábas galád,

vállán nagy íj feszűl, nyilazhat nyakra-főre.

        S már látja Vénusz madarát,

hogy lábasában fő és csettint jóelőre.

S mikor épp megfeszűl íján a pattanó húr:

        sarkába csíp a hangya jól.

        A gaz felszisszen. Hátrafordul.

S e közben a galamb elszáll az ég alól.

Elszáll az estebéd, parasztunk kedve lappad:

galambot már pénzért se kaphat.

-------------------

 

A KIS HAL ÉS A HALÁSZ

 

        A kis hal felnő, hízni kezd,

        s nagy lesz, ha élni hagyja Isten,

        de visszadobnod s várnod ezt,

        csinos kis őrültség szerintem,

hisz hogy megint kifogd, nem lesz tán alkalom.

 

Egy kisded ponty, ki még fikarcnyi sem vagyon,

halász zsákmánya lett s az nyúlt is már feléje:

«Több mint a semmi, - szólt, bár még kicsiny nagyon,

de majd asztal terül s ez itt kezdő vagyon, -

        no itt a zsák, csusszanj beléje!»

S halnyelven, halkan szólt a rémült ponty, szegényke:

«Mit kezd velem ma még? kis húsom oly keszeg,

        kevés vagyok a félfogára.

        Ha visszadob, nagy ponty leszek,

        kifog majd ujra s nem hiába,

jó pénzt ad értem egy kövér polgári sarj;

        de míly vesződség s mennyi baj, -

        mint én, olyanból száz egy tálnyi -

és szép kis tál! ilyent nem érdemes halászni!»

«Nem érdemes? lehet! - felelte a halász, -

de pontyom, szép öcsém, hiába prédikálsz,

ma este sűlni fogsz, akármennyit papolsz most,

        vár rád a jól bezsírozott rost.»

 

A «lesz»-nél mindig több, bármily kevés a «van»,

        ez biztos, az - bizonytalan.

----------------------

 

A FARKAS ÉS A SOVÁNY KUTYA

 

        A kisded pontyot hajdanán,

        bár prédikált, papolt a gyönge,

        halásza mégis megsütötte.

Elmondtam akkor én: kevéske néha tán

        a «van», de biztosabb a «lesz»-nél,

        s bolond ki erre rá nem eszmél.

Halászunk ésszel élt; bölcs volt a ponty s derék:

hogy mentse életét, mindenki rúgkapálna.

        S az akkori histórián ma

el-eltünődve még, kicsit bővítenék.

 

Egy farkas, - oly bolond, amíly eszes halász az, -

        egy ebre lelt s bár húsa száraz,

ráront, hogy elvigye. «Csak csont és szőr vagyok», -

nyöszörg az eb, - «ez hús ilyen Kegyelmes Úrnak?

        ha vár, majd szőröm felragyog

        s kövér leszek, nagy csontok hullnak

        elém, mert pompás lagzi lesz,

a gazdám egyetlen lányát ép férjhez adja.»

        A vad hisz néki s futni hagyja.

        S néhány nap multán, hogy mi lesz,

jobb hús-e már az eb, - gondolja megtekinti;

        a fickó benn a házban ül

        s kiszól a sűrü rács mögül:

«Megyek barátom, várj, megyek, sőt még a kinti

        házőrző is jön tán velem,

        egy pillanat! megkérdezem.»

A házőrző az oly hatalmas egy kuvasz volt,

        hogy farkassal félvállról harcolt.

«A házőrzőnek üdv, a névjegyem hagyom,» -

szól farkasunk s lohol. Mester módjára nyargalt;

        de nem volt még elég tapasztalt:

e farkas kontár volt szakmájában nagyon.

-----------------

network.hu

 

Címkék: mese

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Miclausné Király Erzsébet 11 órája új képet töltött fel:

Nem_vagyok_nagy_regiszteru_orgona_2100134_4254_s

Miclausné Király Erzsébet 11 órája új képet töltött fel:

Aranyosi_ervin_felkavart_vilag_2100131_3990_s

Miclausné Király Erzsébet írta 11 órája a(z) IDÉZETEK 2019 -ben fórumtémában:

A boldogság nem más... mint az a pici fény az életedben,...

Miclausné Király Erzsébet írta 11 órája a(z) VIDÁM PERCEK fórumtémában:

Egy férfi a feleségével és az anyósával kirándulni megy a ...

Miclausné Király Erzsébet írta 12 órája a(z) VIDÁM PERCEK fórumtémában:

Köztudott, hogy minden politikai karrier mögött egy asszony áll...

Rádiné Zsuzsa írta 17 órája a(z) ÉLETKÉPEK fórumtémában:

Reggel fél 7-re berobogtunk a kórházba, a nővér megmutatta...

Rádiné Zsuzsa 17 órája új képet töltött fel:

Heniger_istvanne_tavozoban_2100106_9963_s

Miclausné Király Erzsébet 19 órája új képet töltött fel:

Az_elet_kincse_2100102_5650_s

Miclausné Király Erzsébet írta 19 órája a(z) IDÉZETEK 2019 -ben fórumtémában:

Álmodj egy szép világot,hol tenger a fény, ott ahol a béke...

Miclausné Király Erzsébet 19 órája új képet töltött fel:

A__jellemed_2100094_3353_s

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu