Jó Barát: Katona József Meghalt 1830. 04. 16.-án

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 212 fő
  • Képek - 10436 db
  • Videók - 3068 db
  • Blogbejegyzések - 7863 db
  • Fórumtémák - 19 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 212 fő
  • Képek - 10436 db
  • Videók - 3068 db
  • Blogbejegyzések - 7863 db
  • Fórumtémák - 19 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 212 fő
  • Képek - 10436 db
  • Videók - 3068 db
  • Blogbejegyzések - 7863 db
  • Fórumtémák - 19 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 212 fő
  • Képek - 10436 db
  • Videók - 3068 db
  • Blogbejegyzések - 7863 db
  • Fórumtémák - 19 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

Magyar irodalmi arcképcsarnok

 

Kecskeméten született 1791. november 11-én. Ősei parasztok, fuvarosok, apja és öccsei takácsmesterek voltak. A költő apja id. Katona József "üres idejét szellemi munkával, olvasással, írással tölté; néha jókedvében még verselgetett is" - írja róla családi emlékezések alapján Miletz János.


Katona József gimnáziumi tanulmányait a pesti és a kecskeméti piarista gimnáziumban végezte. A pesti és kecskeméti iskola váltogatásában egyrészt édesapja igényessége, másrészt anyagi helyzete játszhatott szerepet 1800 és 1803 között /fia 1802-ben kezdte gimnáziumi tanulmányait/ városi sáfári tisztséget töltött be. Anyagi helyzete ekkor lehetett a legjobb.

 

Az első pesti évben Katona még tanárt is fogadott fia mellé, aki ebben az időben még nagyon jól tanult, az osztályelsők között volt. Később tanulmányi eredménye hanyatlott. A szegedi egyetemen kétéves filozófiai előkészítőre járt, amit Pesten fejezett be.

 

1810-ben a pesti egyetem jogi karára iratkozott be. Eredményei mindvégig gyengék voltak. Új irányú érdeklődése ezekben az években már elvonta figyelmét tanulmányaitól. A színház iránti figyelem az egyetemi ifjúság körében elég általános volt. Több egyetemi hallgatóhoz hasonlóan ő is segített a színház műsorgondjain,

 

1811-ben négy, idegen nyelvből fordított darabját mutatták be. Német és osztrák szerzők, Iffland és Kotzebue műveinek fordításával kezdte pályáját, majd a közönség igényeinek megfelelően lovagregényeket és érzelmes történeteket dramatizál. Ezek a drámafordítások vezették be a drámaírás műhelytitkaiba. E korszakából leginkább A Luca széke karácsony éjszakáján és István, a magyarok első királya c. átdolgozásai az említésre méltóak.


1813-ban írta Ziska című drámáját, amely első eredetű színpadi műve. A kétrészes mű a vallási fanatizmus és a királyellenes felkelés problémáit állítja a középpontba. 1814-ben írta a Jeruzsálem pusztulása című szomorújátékot, amely az idegen uralom elleni harc kérdésével foglalkozik.


A színházi világhoz egy érzelmi szál is fűzte, reménytelenül szerelmes volt Széppataki Rózába. Levelet írt neki, melyben bevallotta érzelmeit, de félszeg módon nevének csak kezdőbetűit tüntette fel. A színésznő, mint későbbi emlékezéseiben írta, nem is gondolta, hogy a K. J. monogram Katonát takarja, hiszen "az mindig olyan mogorva, oly visszatartó; aztán az hármat se szólt még velem." Katona bár szerette a színházat, de nemigen tudott feloldódni a színészek könnyedebb világában.


A színházzal való kapcsolata a tízes évek közepére meglazult, 1813-tól Dabasi Halász Bálint ügyvédi irodájában dolgozott jurátusként A színház 1815-ben Pestre költözött, ekkor Katonának már semmi kapcsolata nem volt az intézménnyel Utolsó drámájának, az 1815-ben írt Bánk bánnak a létrejöttében a pesti színháznak már semmiféle ösztönző szerepe nem volt.


1815 decemberében ügyvédi vizsgát tett, bár ez helyzetén nem változtatott semmit, 1818-ig továbbra is Halász Bálint irodájában dolgozott. Ezután még két évig dolgozott valamelyik pesti ügyvéd főnöksége alatt, csak 1820. január 1-jén nyitott önálló ügyvédi irodát 1819-ben, négyévi szünet után, Pesten újból magyar színészek jelentek meg, a székesfehérváriak jöttek vendégjátékra. Újra fellendült Katona munkakedve is. 1820. november 15-én /1821-es dátummal/ jelent meg a Bánk bán végleges változata.


Könyvét "Szabados Kecskemét mezővárassa Nemes Főbírája és Tanácsához" címzett ajánlással látta el. Pesti ügyvédi irodája csak szűkös anyagi jövedelmet biztosított számára, és a Bánk bán előadásának megtiltásából azt a tanulságot vonhatta le, hogy drámaíró becsvágyát nem tudja kielégíteni. Szülei hazavárták, támogatására szorultak, így megpályázta a kecskeméti alügyészi hivatalt, amit el is nyert.

 

 

1820. november 3-án választották meg, a Bánk bán november 15-én jelent meg, Katona november 22-én jelentkezett a városi tanács előtt, hogy elfoglalja hivatalát, s egyben magával hozta a főbírónak és a tanácsnak ajánlott Bánk bántA tanácsi jegyzőkönyvben erről az eseményről a következő olvasható: "A maga szíves tiszteletét bemutatott munkájával is kinyilatkoztatni kívánó hazafi úrnak ajánlását a tanács nemcsak jóindulattal elfogadja, hanem az auktor úrnak a magyar nyelv pallérozására törekedő dicséretes igyekezeteiért honorárium fejében a város kasszájából 100 forintokat kifizetni rendelt"


Ennyi volt az az elismerés, amit Katona József még életében a Bánk bánért kapott Katona várta az irodalmi visszajelzést, decemberben levelet írt Kisfaludy Károlynak, hogy értesítse, ha bármi hírt hall a Bánk bánról, azonban semmi választ nem kapott

1826-ban Kecskemét főügyésze, "rendes" polgárember lett, magas rangú tisztviselő, békés vadászgató. Élményeit még tréfás vadásznaplóban is megörökítette.


1830. április 16-án a déli szünet után a hivatalába menet, a városháza kapujában szívszélhűdést kapott és meghalt.


Művét Szerb Antal így jellemezte:


"Születése éppoly meglepetésszerű, mint Ady Endre új versei az előző két kötet után. Katona korábbi színműveiből úgyszólván semmi sem mutat a későbbi Bánk felé, csak bizonyos szélsőséges fantázia, érzék a vad szenvedélyek iránt, és valami expresszionista hajlandóság a nyelvkezelésben - de még nyoma sincs a rendező, a káoszból világot teremtő nagy koncepciónak, ami a Bánk bánt magasra emeli. Pedig időben jóformán semmi sem választja el a Bánk bánt Katona korábbi darabjaitól. Shakespeare-t és Schillert azelőtt is ismerte. Bele kell nyugodnunk, hogy a teremtő géniusz egy nagy titkával állunk szemben. A Bánk bánban megszólalt egy magyar valóság, ami száz évben egyszer szokott csak megszólalni. És Katona, a választott edény sem azelőtt, sem azután nem találta meg ezt a hangot"


Művei:
Fordítások:
1811 - Kotzebue: A szegény lantos, Örökség
1811 - Hassaureck /prágai német szerző/ - A Mombeii grófok, vagy az atya és az ő gyermekei
1811 - Weissenthum - Franul Johanna /bécsi színész író/: Szmolenszk ostroma
1812 - Iffland: Üstökös
1816 - Ziegler. Jolantha /Másolatban maradt fenn/
Fordításai közül csak kettő maradt ránk: a Mombelli és a Jolantha
Átdolgozások:
1812 - Luca széke karácsony éjszakáján 1812 - István, a magyarok első királya
Színpadi művei:
1813 - Ziska a Calice, a táboriták vezére
1814 -Jeruzsálem pusztulása
1815 -Bánk bánDrámaelméleti műve:
1821 - Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?

 

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Köszönöm szépen a megemlékezést Zsuzsikám.
üdv Erzsike

Válasz

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa 19 órája új képet töltött fel:

Ne_sirj_2098941_3610_s

Miclausné Király Erzsébet 21 órája új képet töltött fel:

Emlekezzunk-222_2098935_6602_s

Miclausné Király Erzsébet 21 órája új blogbejegyzést írt: Karinthy Frigyes: Bezzegék

Miclausné Király Erzsébet 21 órája új blogbejegyzést írt: Karinthy Frigyes:Hivatal

Rádiné Zsuzsa 21 órája új blogbejegyzést írt: Fekete - fehér történet...

Miclausné Király Erzsébet írta 21 órája a(z) IDÉZETEK 2019 -ben fórumtémában:

Ha az ember reggel megsebzi a kisujját, napközben...

Miclausné Király Erzsébet írta 21 órája a(z) VERS fórumtémában:

Karinthy Frigyes:ELŐSZÓ Nem mondhatom el senkinek, ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu