Jó Barát: THEODOR STORM IMMENSEE AZ ÖREGEMBER - A GYEREKEK - 1 RÉSZ

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 215 fő
  • Képek - 11353 db
  • Videók - 3097 db
  • Blogbejegyzések - 8190 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 215 fő
  • Képek - 11353 db
  • Videók - 3097 db
  • Blogbejegyzések - 8190 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 215 fő
  • Képek - 11353 db
  • Videók - 3097 db
  • Blogbejegyzések - 8190 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 215 fő
  • Képek - 11353 db
  • Videók - 3097 db
  • Blogbejegyzések - 8190 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

THEODOR STORM

IMMENSEE


AZ ÖREGEMBER




 

 

 

 

network.hu

Egy késő őszi délután jól öltözött öregember ballagott felfelé az utcasoron. Sétáról térhetett haza, mert divatjamúlt csatos cipőjét belepte a por. Hosszú, aranygombos bambuszpálcáját a hóna alatt vitte; sötét szeme, amelyben mintha egész elveszett ifjúsága tovább élt volna, s amely sajátosan elütött hófehér hajától, nyugodtan nézett körül vagy le, az alkonyborongásban fekvő város felé.

 

 

Csaknem idegennek látszott; mert a járókelők közül csak kevesen köszöntötték, bár egyik-másik akaratlanul is rákényszerült, hogy a komoly szemekbe nézzen. Végül megállt egy magas, oromfedeles ház előtt, még egy pillantást vetett a városra, aztán belépett a tornácra. Az ajtócsengő hangjára benn a szobában valaki elhúzta a zöld függönyt a kukucskálóablakról, amely a tornácra szolgált, s egy öregasszony arca vált láthatóvá az üveg mögött. Az ember intett neki bambuszpálcájával.


- Még nem kell világosság! - mondta enyhén délies kiejtéssel, s a házvezetőnő megint leengedte a függönyt. Az öreg végigment a széles tornácon, aztán a vendégszobán, ahol nagy tölgyfa szekrények álltak a fal mellett, tetejükön porcelán vázákkal; a szemközti ajtón belépett egy kicsi előszobába, ahonnan keskeny lépcső vezetett a hátsó ház emeleti szobáihoz. 

 

Lassan felment a lépcsőn, fenn kinyitott egy ajtót, s egy közepes nagyságú szobába lépett. A szoba csendes és barátságos volt; az egyik falat csaknem végig polcok és könyvszekrények borították, a másikon arc- és tájképek lógtak; egy zöld terítős asztalnál, amelyen néhány nyitott könyv hevert szanaszéjjel, ormótlan karosszék állt, vörös selyemvánkossal

Az öreg, miután a sarokba tette kalapját, botját, a karosszékbe ült, s összekulcsolt kézzel a sétáját látszott kipihenni.


Amint ott ült, lassacskán egyre sötétebb lett; végül holdsugár vetődött az ablaktáblákon keresztül a falon függő festményekre, s az ember szeme akaratlanul is követte a lassan továbbhúzódó fénycsíkot. Most egy sima, fekete keretbe foglalt képhez ért a sugár.


- Elisabeth - mondta az öreg halkan; s amint a szót kiejtette, átváltozott az idő - ifjúkora tért vissza.



A GYEREKEK




 

 

Csakhamar egy kislány bájos alakja lépett hozzá. Elisabethnek hívták, s úgy ötéves lehetett; ő maga kétszer annyi idős volt. A kislány piros selyemkendőcskét viselt a nyakán; jól illett barna szeméhez.


- Reinhard - kiáltotta -, szünetünk van! Ma egész nap nincs iskola, és holnap se lesz.


Reinhard fürgén az ajtó mögé dugta a hóna alá csapott számolótáblát, aztán mindkét gyerek keresztülfutott a házon, ki a kertbe, s a kertajtón át a rétre. Pompásan jött a nem remélt vakáció. Reinhard, Elisabeth segítségével, házat épített itt téglákból, abban akartak nyári estéken lakni; de a pad még hiányzott. Reinhard tüstént nekilátott a munkának; a szegek, a kalapács, a szükséges deszkák már oda voltak készítve. Elisabeth ezalatt végigment a fal mellett, és kötényébe szedte az erdei mályva gyűrű alakú magjait; láncot és nyakravalót akart belőlük csinálni; s amikor Reinhard végre néhány félrekalapált szög ellenére is összeeszkábálta a padját, s újból előjött a napfényre, a kislány már messze, a rét másik végében járt.


network.hu

- Elisabeth! - kiáltotta Reinhard. - Elisabeth! - s a lányka jött is, csak úgy repdestek a fürtjei. - Gyere - mondta a fiú -, most már kész a házunk. Hisz egész kimelegedtél; gyere be, leülünk az új padra. Mesélek neked valamit.

Mind a ketten bementek, s leültek az új padra. Elisabeth előszedte kötényéből a gyűrűcskéit, s hosszú madzagra fűzte; Reinhard mesélni kezdett...


- Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer három fonóasszony...

- Aj - mondta Elisabeth -, hisz ezt már kívülről tudom; ne meséld mindig ugyanazt.


Reinhard hát magába fojtotta a három fonóasszony történetét, s ehelyett a szegény ember történetét mesélte el, akit az oroszlánverembe dobtak.

- Éjszaka volt - mondta -, tudod, egész sötét éjszaka, és az oroszlánok aludtak, közben azonban ásítottak álmukban, s kidugták piros nyelvüket. Aztán megborzongott az ember, s azt hitte, hajnalodik. Egyszerre fényes sugarak vetődtek rá, s amint felnézett, egy angyal állt előtte. Az angyal intett neki a kezével, s aztán egyenest bement a sziklafalba.


Elisabeth figyelmesen hallgatta.


- Egy angyal? - kérdezte. - Voltak szárnyai?

- Ez csak olyan mese - felelte Reinhard. - Nincsenek is angyalok.

- Ó, pfuj, Reinhard! - mondta a kislány, és mereven az arcába bámult. Mikor azonban a fiú sötéten rápillantott, kételkedve megkérdezte: - Akkor hát miért mondják mindig, anya, a nénikém meg az iskolában is?


- Nem tudom - felelte a fiú.

- De Reinhard - kérdezte Elisabeth -, hát oroszlánok sincsenek?

- Oroszlánok? Hogy vannak-e oroszlánok? Indiában a pogány papok kocsi elé fogják őket, s úgy hajtanak a sivatagon keresztül. Ha nagy leszek, egyszer én is elmegyek oda. Ott ezerszer szebb, mint itt nálunk; ott egyáltalán nincs tél. Neked is velem kell jönnöd. Eljössz?


- Igen - felelte Elisabeth -, de akkor anyának is jönnie kell és a te édesanyádnak is.

- Nem - mondta Reinhard -, addigra nagyon öregek lesznek, nem jöhetnek velünk.

- De én nem mehetek egyedül.

- Majd jöhetsz; akkor már igazából a feleségem leszed, és akkor mások nem parancsolhatnak neked.


- De édesanyám sírni fog.

- Hiszen visszajövünk! - mondta Reinhard indulatosan. - Azt mondd meg őszintén: el akarsz-e velem utazni? Másképp egyedül megyek, és akkor soha többé nem jövök vissza.

A kicsi közel állt a síráshoz.


- Ne nézz ilyen mérgesen - mondta -, hiszen elmegyek veled Indiába.

Reinhard féktelen örömmel kapta el a két kezét, s kihúzta a kislányt a rétre.


- Indiába, Indiába! - énekelte, s úgy megkerengette, hogy a piros kendőcske lerepült a kislány nyakáról. De aztán hirtelen elengedte, s komolyan mondta: - Mégse lesz ebből semmi. Nincs benned bátorság.

- Elisabeth! Reinhard! - hangzott most a kertajtó felől.


- Itt vagyunk! - felelték a gyerekek, és kéz a kézben hazafelé ugrándoztak.

 

 

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK...

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Köszönöm szépen Zsuzsikám.
További szép napot kivánok!
Üdv Erzsike

Válasz

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa 9 órája új blogbejegyzést írt: VÖRÖSMARTY MIHÁLY - KÖLTŐ

Rádiné Zsuzsa 9 órája új képet töltött fel:

Vorosmarty_mihaly_szozat_2109549_5969_s

Miclausné Király Erzsébet 12 órája új képet töltött fel:

A_magany_is_2109541_8532_s

Rádiné Zsuzsa 12 órája új blogbejegyzést írt: Erdély tájain - LIBÁN

Miclausné Király Erzsébet 13 órája új blogbejegyzést írt: Fekete István :ÁGYÚSZÓ

Miclausné Király Erzsébet 14 órája új képet töltött fel:

Hajnal_2109530_8718_s

Miclausné Király Erzsébet 15 órája új blogbejegyzést írt: Szent Erzsébet legendák

Miclausné Király Erzsébet 15 órája új képet töltött fel:

Szent_erzsebet_legendaja_2109526_9126_s

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu