Jó Barát: THEODOR STORM IMMENSEE AZ ÖREGEMBER AZ ERDŐBEN 2. RÉSZ

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 215 fő
  • Képek - 11307 db
  • Videók - 3094 db
  • Blogbejegyzések - 8172 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 215 fő
  • Képek - 11307 db
  • Videók - 3094 db
  • Blogbejegyzések - 8172 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 215 fő
  • Képek - 11307 db
  • Videók - 3094 db
  • Blogbejegyzések - 8172 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 215 fő
  • Képek - 11307 db
  • Videók - 3094 db
  • Blogbejegyzések - 8172 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

THEODOR STORM

IMMENSEE


AZ ÖREGEMBER

 



AZ ERDŐBEN





 

 

 

 

 

 

network.hu

Így éltek együtt a gyerekek; a lány gyakran túl csendes volt a fiúnak, a fiú túl heves a lánynak, de azért el nem váltak volna egymástól. Csaknem minden szabad órájukat együtt töltötték, télen valamelyikük anyjánál, a kicsi szobában, nyáron erdőn, mezőn.



Mikor egyszer Elisabethet Reinhard jelenlétében megdorgálta a tanító, a fiú haragosan az asztalra lökte a tábláját, hogy magára irányítsa a férfi bosszúságát. A tanító nem vette észre.


De Reinhard ezután nem figyelt a földrajzórán; ehelyett hosszú költeményt írt, s ebben magát ifjú sashoz, az iskolamestert szürke varjúhoz hasonlította, s Elisabeth volt a fehér galamb; a sas megfogadta, hogy bosszút áll a szürke varjún, mihelyt a szárnyai kinőnek.



network.hu

Az ifjú költőnek könny szökött a szemébe: nagyon nemes lelkűnek érezte magát. Mikor hazaért, sikerült szereznie egy kis pergamenkötetet, sok fehér lappal, s az első pár oldalra beírta szorgalmas kézzel a legelső költeményét. Hamarosan másik iskolába került; itt új barátságot kötött néhány magával egykorú fiúval, de Elisabethtel való mulatozását ez nem zavarta.

 

 

Nekifogott, hogy az elmondott mesékből, amelyeket újra meg újra elmesélt neki, leírja azokat, amelyek a kislánynak legjobban tetszettek; közben gyakran motoszkált a fejében, hogy a mesébe valamit a saját gondolataiból is belekölt, de maga sem tudta, miért, sose jutott el odáig. Így hát pontosan úgy jegyezte fel őket, ahogy maga is hallotta. Aztán odaadta a lapokat Elisabethnek, aki gondosan elrakta a szekrénykéjének egyik fiókjába; s a fiúnak jóleső megelégedésére szolgált, ha hallgatta, mikor a kislány az ő jelenlétében, az általa írt füzetekből esténként felolvasta ezeket a történeteket az anyjának.


Hét esztendő telt el. Reinhard elhagyni készült a várost, felsőbb iskolába ment. Elisabeth sehogy se tudott belenyugodni a gondolatba, hogy lesz olyan idő, mikor egyáltalán nincs ott Reinhard. Örült, mikor a fiú egyik nap azt mondta, hogy ezután is leír majd neki meséket, mint eddig, s a leveleiben fogja elküldeni az édesanyjához; Elisabethnek pedig majd meg kell írnia, hogyan tetszettek. Közeledett az elutazás ideje; de előtte még került néhány rím a pergamenkötetbe. Csak ez maradt titokban Elisabeth előtt, bár őmiatta született a könyv s javarészt a versek is, amelyek idestova betöltötték a fehér lapoknak csaknem a felét.



 

Június volt; Reinhardnak másnap kellett utaznia. Egy ünnepi napot akartak hát utoljára együtt eltölteni. Ezért kirándulást rendeztek, nagyobb társasággal, a közeli erdőségbe. Az egyórás utat az erdő széléig kocsin tették meg; ott letették az elemózsiás kosarakat, és gyalog mentek tovább. Először egy fenyvesen kellett átvágniuk, itt hűvös volt és félhomály, s a földet mindenfelé puha tűlevelek borították.

 

network.hu

Félórás kószálás után a fenyőborongásból élénk bükkösbe jutottak; itt csupa fény, csupa zöld volt minden, minduntalan áttört egy-egy napsugár a sűrű lombú gallyak közt; fejük felett mókus ugrált ágról ágra.

 


Egy helyen, ahol ősrégi bükkfák koronája áttetsző lombboltozattá nőtt össze, a társaság megállt. Elisabeth anyja kinyitotta az egyik kosarat; egy öregúr megtette magát ételosztónak.


- Ide körém mind, ti madárfiókák! - kiáltotta. - És jegyezzétek meg jól, amit mondok. Reggelire mindegyikőtök két üres cipót kap, a vaj otthon maradt; a hozzávalót magatoknak kell megkeresnetek. Van elég szamóca az erdőben, mármint annak, aki tudja, hol kell keresni. Aki ügyetlen, annak üresen kell megennie a kenyerét; így van ez mindenütt az életben. Megértettétek, amit mondtam?


- Igen! Megértettük! - kiáltották a fiatalok.

- Hanem tudjátok - mondta az öreg -, ezzel nincs még vége a dolognak.

 

Mi, öregek, már eleget hányódtunk életünkben, azért most itthon maradunk, vagyis itt, e nagy fák alatt, és krumplit hámozunk, tüzet rakunk, asztalt terítünk, és mire tizenkét óra lesz, megfőnek a tojások is. Mindezért pedig fizetni tartoztok a szamócátok felével, hogy csemegét is szolgálhassunk fel. Most pedig menjetek, amerre láttok, és tisztességgel járjatok.


A fiatalok mindenféle kópéfintorokat vágtak.

- Megállj! - kiáltott az öreg búcsúzóul. - Azt talán nem kell mondanom, hogy aki nem talál, annak nem is kell szamócát szállítania; de véssétek jól a csavaros kis eszetekbe: az tőlünk, öregektől, sem kap semmit. No, most már elég hasznos leckét kaptatok a mai napra; ha még szamócát is szereztek hozzá, akkor már csak elboldogultok valahogy az életben.

A fiatalok ugyanúgy vélekedtek, s párosával nekikészülődtek az útnak.

- Gyere, Elisabeth - mondta Reinhard -, tudok egy szamócás helyet; nem fogsz üres kenyeret enni.


 

network.hu

Elisabeth összekötötte szalmakalapjának zöld szalagjait, s a kalapot a karjára akasztotta.

 

 

- Gyere hát - mondta -, a kosár készen van.


Bementek az erdőbe, egyre mélyebbre s mélyebbre; nyirkos, kifürkészhetetlen lombhomályon át, ahol minden csendes volt, csak felettük a levegőben ujjongtak láthatatlan sólymok; aztán oly sűrű bozóton át, hogy Reinhardnak előre kellett mennie, utat törni: itt letörni egy gallyat, amott félrehúzni egy indát. Hamarosan hallotta, hogy hátul Elisabeth a nevét kiáltja. Megfordult.


network.hu

- Reinhard! - kiáltotta a kislány. - Várj meg már, Reinhard!

 

A fiú sehogy sem találta; végül észrevette, amint kis távolságra a bokrokkal küszködött; finom fejecskéje alig valamicskével a páfrányok hegye felett imbolygott. Megint visszament hát, s keresztülvezette a cserjék és bokrok kusza sűrűségén, ki egy tisztásra, ahol kék pillangók csapongtak a magányos vadvirágok között. Reinhard félresimította Elisabeth kihevült arcáról nedves haját; aztán fel akarta tenni rá a szalmakalapot, de a kislány sehogy sem akarta eltűrni; ekkor azonban a fiú kérlelni kezdte, s erre mégiscsak megengedte.


- De hol a szamóca? - kérdezte végül, s megállt, majd néhány mély lélegzetet vett.

- Itt volt - felelte Reinhard -, de megelőztek a békák vagy a nyestek vagy talán a manók.

- Igen - mondta Elisabeth -, a levele még itt van. De ne beszélj itt manókról. Gyere, menjünk, egy cseppet sem vagyok még fáradt; keressünk tovább.

 


 

 

 

network.hu

 Előttük kicsi patak folyt, s a túloldalon folytatódott az erdő. Reinhard karjába vette Elisabethet, és átvitte. Egy idő múlva az árnyas lombok alól megint nagy tisztásra léptek

 

 

 


- Itt kell szamócának lennie - mondta a kislány. - Olyan édes illatot érzek.

Keresgélve végigmentek a napos térségen, de semmit sem találtak.

- Nem - mondta Reinhard -, ez csak a seprővirág illata.

Málna- és magyalbokrok álltak mindenfelé összekeveredve; a talaj szabad részein kurta fűvel váltakozva seprővirágok virítottak, s szaguk betöltötte a levegőt.


- Nagyon magányos itt - szólt Elisabeth. - Hol lehetnek a többiek?

A visszavezető úttal nem gondolt Reinhard.

- Várj csak; merről fúj a szél? - mondta, s magasba emelte kezét. De nem fújt szél.

- Csitt - mondta Elisabeth -, úgy tetszik, beszélni hallottam őket. Kiálts egyet arrafelé.


Reinhard tölcsért csinált a kezéből, s kiáltott:

- Gyertek ide!

- Ide!... - jött vissza a hang.

- Felelnek! - mondta Elisabeth, és tapsolt.

- Nem, ez semmi, csak a visszhang.

Elisabeth megragadta Reinhard kezét.

- Félek! - mondta.


network.hu

- Nem - mondta Reinhard -, félni nem szabad. Csodálatos itt. Ülj le ott az árnyékban a fűre. Pihenjünk egy kicsit, majd megtaláljuk a többieket.

 

Elisabeth leült egy kihajló bükk alá, és figyelmesen hallgatózott minden irányba; Reinhard néhány lépéssel arrább egy fatönkre ült, és szótlanul nézett a kislány felé. A nap éppen felettük állt; izzó déli hőség volt; kis, aranyfényű, acélkék legyek függögettek szárnylibegtetve a levegőben; körülöttük mindenfelé finom surrogás, zümmögés s néha, az erdő mélyéről, harkályok kopácsolása és más erdei madarak kiáltozása hallatszott.


- Hallod? - mondta Elisabeth. - Harangoznak.

- Hol? - kérdezte Reinhard.

- Mögöttünk. Hallod? Dél van.

- Akkor mögöttünk van a város; és ha ebben az irányban megyünk, egyenesen előre, találkoznunk kell a többiekkel.


network.hu

Nekiindultak hát visszafelé; a szamócakeresésről lemondtak, mert Elisabeth elfáradt. Végre felcsendült a fákon túl a társaság kacagása; aztán egy fehér kendőt láttak felcsillanni a földön, ez volt az asztal, s halomszámra állt rajta a szamóca. Az öregúr asztalkendőt tűzött a gomblyukába, s folytatta erkölcsi előadását az ifjúságnak, miközben buzgón szeletelte a sültet.

 


- Itt vannak a későnjövők! - kiáltották a fiatalok, mikor észrevették a fák között közeledő Reinhardot és Elisabethet.

- Ide hozzám! - kiáltotta az öregúr. - Kendőket kiteríteni, kalapot kiborítani! Na, mutassátok, mit találtatok.


- Éhséget és szomjúságot! - mondta Reinhard.

- Ha ez minden - felelte az öreg, s feléjük emelte a tele tálat -, akkor csak tartsátok meg magatoknak. Ismeritek a megállapodást: nem fogunk itt naplopókat etetni - végül azonban engedte, hogy levegyék a lábáról, s ebédhez ültek; egy rigó fütyölgetett a borókabokrok közt.

Így telt el a nap.


network.hu

Reinhard azonban mégis talált valamit; ha nem is szamóca volt, mégis az erdőben termett. Mikor hazaért, ezt írta a régi pergamenkötetébe:



Itt a hegyoldalon
a szelek elpihennek;
mélyen lecsügg a gally,
s alatta ül a gyermek.

Ül a kakukkfűben,
száll rá az illat árja;
a légben kék legyek
zümmögnek elcikázva.

Oly néma a sűrű,
s ő oly komolyan nézdel;
szép, barna fürtjeit
a nap befonja fénnyel.

Kakukk szól messziről,
s bennem egy gondolat kél:
ő is aranyszemű,
mint az erdei tündér.

 

 

Így hát Elisabeth nemcsak a védence volt, hanem a kifejezése minden kedvesnek és csodálatosnak nyiladozó életében.

 

FOLYTATÁS KÖVETKEZIK

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa 33 perce új blogbejegyzést írt: Erdély tájain - FELSŐFALVA

Miclausné Király Erzsébet 1 órája új képet töltött fel:

Kivanom_neked_2109088_8309_s

Miclausné Király Erzsébet 1 órája új képet töltött fel:

Marai_sandor_aforizmak_2109087_2259_s

Miclausné Király Erzsébet 1 órája új képet töltött fel:

Szent_marton_2109085_7938_s

Miclausné Király Erzsébet 15 órája új képet töltött fel:

Ne_akarj_mindig_mindenaron_2109072_5108_s

Miclausné Király Erzsébet 15 órája új képet töltött fel:

Ha_eljonnel_2109067_1984_s

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu