Jó Barát: Kíváncsiak Klubja (fórum)

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 195 fő
  • Képek - 8293 db
  • Videók - 2880 db
  • Blogbejegyzések - 6969 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 195 fő
  • Képek - 8293 db
  • Videók - 2880 db
  • Blogbejegyzések - 6969 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 195 fő
  • Képek - 8293 db
  • Videók - 2880 db
  • Blogbejegyzések - 6969 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK közösségi oldalán!

http://taborozok.network.hu Csatlakozz te is és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 195 fő
  • Képek - 8293 db
  • Videók - 2880 db
  • Blogbejegyzések - 6969 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
TÁBOROZÓK- ÉLETKÉPEK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Kíváncsiak Klubja

Ezt a témát Miclausné Király Erzsébet indította 1 éve

1953 októberében kezdte meg a Magyar Rádió Ifjúsági Osztálya a Kíváncsiak Klubja című sorozatát. A műsorok a hallgatók kérdéseire épültek, de nemcsak tárgyi ismereteket kívántak adni, hanem irodalmi és zenei élményt is.

A kíváncsiság kiapadhatatlan forrása lett a műsornak. Már az első felhívástól kezdve áradtak a kérdések. Az érdeklődés kiterjedt a művelődéstörténet, nyelvészet, irodalom, történelem, élettan, természetrajz, csillagászat, zene területeire. Kisiskolásoktól nyugdíjasokig minden korosztályból jelentkeztek kíváncsiak.

A sorozat megformálója, kialakítója és állandó írója Dr. Bélley Pál volt. A sokoldalúan művelt, a tudomány úgyszólván minden területét áttekintő könyvtáros írónak szenvedélye volt a műveltség terjesztése. A szüntelen olvasás és tájékozódás nála nem öncél volt, hanem párosult azzal a lankadatlan törekvéssel, hogy tudását közkinccsé tegye. A legnaivabb gyermeki kérdéssel éppen olyan szívesen foglalkozott, mint a bonyolult bölcsészeti problémával. Mester volt a rádiószerű feldolgozásnak. Változatosság, könnyedség, humor és közvetlenség jellemezte munkáját.

Az élete delén, hirtelen elhunyt író rádiós műveiből összeállított gyűjtemény munkájának csekély töredékét és - rádiós eszközök híján - halvány vázlatát adhatja csak vissza, de úgy hisszük, hogy a műsorok sok ezer hallgatója így is szívesen fogadja, és haszonnal forgathatja.

Hozzászólások eddig: 116

Új hozzászólás

A hozzászólás hossza legfeljebb háromezer karakter lehet

Ez egy válasz üzenetére. mégsem

Hozzászólások

Miclausné Király Erzsébet üzente 2 hónapja

Lehet-e ujjbeggyel látni?

Egy Roza Kuesova nevű leány az 1960-as évek elején nagy hírnévre tett szert azáltal, hogy állítólag látott az ujjbegyével. Sokáig csodálatba ejtette a vizsgálókat, előbb szülővárosában, Nyizsnyij Tagilban, majd Moszkvában azzal, hogy nemcsak látott, hanem olvasott is az ujja hegyével. Bekötötték a szemét, és ezután az ujjai hegyével végigtapogatta a nyomtatott sorokat.

Dr. Iszaak Goldberg fiziológus szerint ezúttal olyan különös képesség tűnt fel, amilyenről már a 18. században is beszámoltak, és azóta is jelentkezett már szórványosan. Nem egy leány ugyanúgy vagy még jobban megtette azt, amit Roza. Akadtak olyanok is, akik állítólag vaksötétben olvastak, vagy látták a becsukott könyvben levő képeket.

Csakhogy a Roza köré épített kártyavár hamarosan összeomlott. A Lityeraturnaja Gazeta 1965-ben arról számolt be, hogy valójában ügyes csalásról volt szó. Vagy a bekötés előtt, vagy utána, de a szemét mindenképpen használta ez a csodalény.

Az ujjbegyeknek kétségtelenül vannak lappangó és fel nem használt képességeik. Gyakran állították, hogy ujjbeggyel, megfelelő gyakorlat esetén, meg lehet különböztetni a színeket, mivel más-más melegséggel sugároznak. Mások el tudták olvasni a nagybetűs nyomtatványokat tapintás útján, mintha az Braille-írás volna. Azt azonban, hogy valaki meglássa, mi van a csukott könyvben, mindig gyanús túlzásnak tekintették.

137572_7ab70e9a84c4_s

Kiváncsiak Klubja.gif

Válasz

Miclausné Király Erzsébet üzente 2 hónapja

Mi az asztaltáncoltatás titka?

Jung, a neves svájci pszichológus sokat foglalkozott az úgynevezett okkult jelenségek tudományos felkutatásával. Megállapította, hogy az asztal, ez az élettelen deszkaalkotmány két vagy több ember kapcsolatának kifejezője lehet. Hogy hogyan?

Az összeszokott körtagok a kopogtatások kód szignáljaiban úgy olvasnak, mint a távírász a morzejelekben, vagy a börtönök falát kopogtató rabok saját jelbeszéd-rendszereikben. A kopogások megfejtésének tana az úgynevezett tipológia. A type angol szóból ered a kifejezés, melynek magyar megfelelője a jel.

A kopogásokat az úgynevezett ideomotorikus, az önkénytelen izommozgások hozzák létre. Lélektani tény, ezt kísérletek igazolják, hogy a kéz és a kar izmainak megfeszülése vagy elernyedése nyomon követi a tudat állapotait, érzelmeinket, gondolatainkat. A szeánsz egy-egy helyzetében jelentősége van annak, hogy a vendégek kezei engedelmesen követik-e a médium mozgatta asztalt, vagy izmaik megfeszülve ellenállnak, így csupán a megragadott asztal mozgásán keresztül a médium, a körvezető kipuhatolhat olyan érzelmi tényezőket, melyeket a "szellemektől" származóknak tüntet fel.

Az önkéntelen izommozgások jelrendszerében persze elég nehéz olvasni. Ez éppen olyan tudomány és éppen olyan gyakorlatot kíván, mint a vakok különleges ábécéjének, az úgynevezett Braille-írás domborművecskéinek az ujjakkal történő letapogatása. A vakoknál, különösen a vak süketeknél a tapintás és az izommozgások együttes vibrációs érzéke olyan fejlett, hogy akár zongorára fektetett tenyerükkel érzékelik a zenét, sőt egyes zenedarabokat is felismerhetnek így a hanghullámok keltette rezonanciákból.

137157_10020a5c4965_s

Kiváncsiak Klubja.gif

Válasz

Miclausné Király Erzsébet üzente 3 hónapja

Van-e lélekvándorlás?

A lélek létezésének hite még a vademberek fejében született meg, olyan jelenségek hatására, mint például az álom. A lélek halál utáni vándorlásának gondolata magától adódott, ha egyszer a lélek fogalma kialakult. Hiszen valamit kellett a lélekkel kezdeni, ha a test elpusztult; kézenfekvő gondolat volt, hogy az ilyen hontalan félek egy állatba, fába, kőbe vagy másik emberbe költözik.

A népmesékben is ott él ez a hit. Arany János versének boszorkánya, Vörös Rébék, halála után például varjúvá változott: "Egy varjúból a másikba / Száll a lelke vég né'kül..." Ma is vannak primitív népek, akik azt képzelik, hogy a törzs elhalt öregjeinek lelke nem megy veszendőbe, hanem az újszülöttekbe költözik, s ezért az újszülöttek megkapják az öreg nevét is. Ennek a hitnek a gyermekek nem kis hasznát látják, mert olyan tisztelettel bánnak velük, mintha valóban az elhunyt öregekkel s nem gyermekekkel bajlódnának a szülők. A társadalom fejlődése, az osztályok kialakulása, rendekre, kasztokra tagozódása a lélekvándorlás hitének alakulására is rányomta bélyegét. A buddhizmus például azt tanítja, hogy a lélek a halál után újjászületik, s minden egyes ember sorsa előző életében elkövetett jó és rossz cselekedeteiért szolgáltat igazságot.

Ez a nézet a spiritiszták között újra megjelent. Vannak akik azt hirdetik, hogy a lélekvándorlás folytonos tökéletesedéssel jár, a lélek minden újjászületéssel mintegy magasabb osztályba lép. Az ilyen nézetek természetesen csak arra jók, hogy türelemre és megnyugvásra biztassák a szenvedőket és elnyomottakat. Hiszen eszerint minden baj csak büntetés, vezeklés. A halál a szegényeket is azzal kecsegteti, hogy mint gazdagok fognak újjászületni. A lélekvándorlás biztosítja a társadalmi ranglétrán az emelkedést.

A lélekvándorlás tehát vallásos, babonás képzelődés csupán, melynek semmi valóságos alapja sincs.

136751_8bfdbc1cf8a6_s

Kiváncsiak Klubja.gif

Válasz

Miclausné Király Erzsébet üzente 3 hónapja

Hullhat-e az égből manna?

Bármilyen furcsán hangzik, az égből igenis hullott táplálék, ha nem is kenyér, hát zuzmó. Mi a zuzmó? A zuzmó bizonyos fajta gombák és moszatok együttéléséből álló telepes növény. Többnyire kéregszerű vagy pedig apró bokorhoz, illetve levélhez hasonló bevonatot alkot valaminek a felületén.

A zuzmók világában az úgynevezett izlandi zuzmó kenyeret adó növény. Tápláló és erősítő hatására való tekintettel nemcsak étel, hanem orvosság is. Izland szigetén régebben megőrölték, s liszttel keverve kenyeret sütöttek belőle...

A déli vidékeken a mannazuzmó hasonló fontosságú növény. Nevét éppen a bibliai csodás táplálék után nyerte. A Krím-félszigeten, Kis-Ázsiában, Perzsiában, Afrika északi részein tömegesen fordul elő. Az elszáradt és a szél által a hegyekről felragadott zuzmó távolabbi vidékeken többnyire eső alkalmával lecsapódik. Olyan, mintha az égből esnék. A tatárok földi kenyérnek nevezik, és kenyeret sütnek belőle. Jóllehet e zuzmó tömegesen fordul elő, hiszen a kirgiz pusztákon, ahol Pallas, a híres természetbúvár fölfedezte, 15 cm vastagságú réteget is alkot a földön, mégsem mindennapi, éppen ezért feltűnő, csodaszerű jelenség a mannaeső.

Ez a mannazuzmó azonban éppen nem hasonlít a bibliabeli leírásra. Eszerint a manna olyan nagy, mint a koriander magja, színe fehér, az íze pedig mint a mézes cipóé - a forró napon azonban eltűnik. Egy szentföldi zarándok 1483-ban arról ír, hogy ő is evett mézédes mannát.

A manna titkát 1823-ban egy Ehrenberg nevű német botanikus fejtette meg. Szerinte a manna nem más, mint a tamariszkuszbokrok és -fák váladéka, amelyet egyfajta pajzstetűtől megsebzett növények választottak ki. Száz évvel később egy "manna-expedíció" hasonló eredményre jutott. A Sínai-félsziget tamariszkuszon élősködő apró pajzstetűi sajátos, gyantaszerű váladékot izzadnak ki, amelynek színe fehér, nagysága, alakja, mint a koriander magjáé, íze pedig, mint a kikristályosodott mézé. Nappal valóban eltűnik - de nem a nap melegétől olvad el, hanem a hangyák vetik rá magukat mohón az édes szemecskékre. Ezek a hangyák a hűvös éjszakákon mereven pihennek, s csak akkor élednek fel, amikor a hőmérő eléri a plusz 21 fokot, vagyis reggel fél kilenc tájban. Aki tehát korán kel a Sínai-félszigeten, az mannát lel - amely nem az égből hullott alá, de ízletesebb, mint az égből hullt mannazuzmó.

136509_f39d1bf17b2b_s

Kiváncsiak Klubja.gif

Válasz

Miclausné Király Erzsébet üzente 3 hónapja

Lehetséges-e az, hogy nagy nyári záporok alkalmával békaporontyok, csigák és giliszták is hullanak az égből?

Bizony ez lehetséges. Feljegyezték például, hogy 1853. szeptember 10-én Pest fölött hatalmas viharfergeteg vonult át. Utána az ereszcsatornákban rengeteg kis békát és halat találtak, sőt a város két különböző pontján vízisikló is potyogott az égből. Az észak-amerikai Louisiana államban, 1896-ban a felhőkből döglött madarak hullottak, sőt véresőnek is híre terjedt már. A piros festékanyagot tartalmazó moszatokat, vagy a szaharai vörös földet nézte a felhevült képzelet - vérnek.

De hát mit jelentenek ezek a csodaesők?

Végzetes jóslatot semmi esetre sem. Csupán önmagukat, vagyis egy-egy érdekes meteorológiai tüneményt. Természeti jelenség a haleső, rovareső, békaeső és az összes többi, tehát természeti okuk van...

És mi ez az ok?

Tudjuk, hogy az eső mindig felszálló légáram szülötte. A nagyon erős esőket heves légmozgás táplálja. Az ilyen függőleges légáram kisebb testeket könnyen felemel és magasra felvisz. Erős légörvények pocsolyákat szívhatnak fel kígyóval, békával, kis halakkal együtt, így aztán érthető, hogy a heves esők alkalmával, mindezek az esővel együtt visszahullnak a földre. Persze mindig csak olyasmi, ami a természetben létezik. Megjegyezzük, az eső után gyakran látható kis békák nem valami "égi jövevények". A nedvességet kedvelő állatok az eső hatására felélénkülnek, és előbújnak rejtekhelyükről.

136448_90f19694c64f_s

Kiváncsiak Klubja.gif

Válasz

Miclausné Király Erzsébet üzente 3 hónapja

Volt-e özönvíz?

Az Özönvízről nemcsak a Bibliában van szó, hanem más régi népek mítoszaiban is. Ebből az következik, hogy az emberi gondolkodás kezdetén történnie kellett valamilyen vízzel kapcsolatos katasztrófának, amely a történelem előtti idők homályába veszett, és ma már csak a mondákban él.

Tény az, hogy a mezopotámiai Gilgames eposztól a görög Deukalion és Pyrrha mondán. Platón dialógusain át a ma élő természeti népek mítoszaiig a legkülönbözőbb helyeken jelentkezik a vízözöntörténet. Mit mond erről a tudomány?

A földfelszín, a szárazföld és a tengerek elhelyeződése a rég letűnt korszakokban számos jelentős változáson ment keresztül. A triászban a szárazföldek nagyobb kiterjedésűek voltak, mint ma. Az öt világrész még nem különült el. A triász kor végén a tenger hullámai előrenyomultak, a szárazföld feldarabolódott.

Ez lett volna az első vízözön?

Igen. De ennek emberi lény még nem lehetett szemtanúja, mert ekkoriban a legmagasabb rendű gerincesek a hüllők voltak. Ez az óriási színpad változás még sokszor megismétlődött a Föld történetében. Az ősember először a harmadkor végén, a jégkorszakban tapasztalhatott ilyesmit. Lehűlt a klíma, óriási jégáradatok húzódtak le déli irányba. A Tibeti-fennsíkot, a Pamírt és a Himaláját óriási jégtakaró övezte. Amikor az éghajlat ismét melegebbre fordult, a jégpáncél elolvadt, és Ázsia belsejében óriási beltenger keletkezett. Vizük nagy folyók medreiben tört utat a tenger felé, magával sodorva a jégkorszakbéli állatok, például a mamut csontmaradványait. A beltenger és a Jeges-tenger között kapcsolat keletkezett, így került a Kaszpi-tóba egy fókafaj, mely egyúttal a Jeges-tenger lakója is.

Félelmetes arányú változások lehettek ezek. A vizek új elhelyezkedése befolyásolta az emberi nem elterjedését, vándorlásának irányát.

A vízözön gondolatát tehát nem száműzhetjük a mesék világába, mert volt a harmadkorban s volt a jégkorszak végén is. A harmadkori vízözönnek ember aligha volt a szemtanúja. A későbbi nagy áradásokat a jégkorszak és az azt követő idők embere végigszenvedte. Ezekre emlékezhetnek vissza az említett mítoszok, és ezt idézheti a bibliai elbeszélés is.

Végezetül tehát azt mondhatjuk, hogy a vízözön mondája csak részben bú-alappal, mert a tudomány nem a Földet elborító nagy vízáradatról, hanem csak helybeli, de mindenesetre nagy kiterjedésű elöntésekről szolgáltat bizonyítékokat.

Válasz

Miclausné Király Erzsébet üzente 3 hónapja

Meg lehet-e halni a liliom illatától?

Tudjuk, hogy a zárvatermő növények beporzásában igen nagy szerepet töltenek be a különböző rovarok, sőt az apró testű trópusi madarak is. A virág nemcsak színeivel, hanem illatával is felhívja magára az állatvilág figyelmét.

A különböző illatok a virág vagy az egész növény testében elhelyezkedő kis illóolaj-cseppecskékből párolognak szét. Érdekes módon a liliomot nem illata tette népszerűvé. Régen a sült vagy főtt liliomhagyma táplálék volt. Japánban még ma is a csemegék közé tartozik.

Elképzelhető-e a liliom illatáról, hogy úgy hat, mint a mérges gázok?

Zárt helyiségben belélegezve valóban bódító hatású, és ilyenformán nem ártalmatlan. Olyan esetről azonban, hogy valaki meghalt volna, az orvosi irodalom nem tud. Viszont tény az, hogy vannak úgynevezett túlérzékeny emberek, akik bizonyos illatoktól rosszul lesznek. Ha egy ilyen rosszullét szívrohammal párosul, igen nehéz megállapítani a halál igazi okát.

136312_70e0ff550fe4_s

Kiváncsiak Klubja.gif

Válasz

Miclausné Király Erzsébet üzente 4 hónapja

Énekel-e a haldokló hattyú?

Több irodalmi példa és széltében-hosszában használatos szólás szerint a hattyúdal a haldokló hattyú búcsúja az élettől. Aiszkhülosznál olvashatunk erről először; Szókratész szerint a hattyú nem bánatában énekel, hanem dala a túlvilági boldogság előérzete. Ovidius így ír: "végső, bús panaszát haldoklón zengi a hattyú".

Mit mond erről a természettudomány? Az énekes hattyúk hangja közelből inkább érdes, átható és nem kellemes hangzású, távolból azonban, kivált ha egyszerre többen szólnak, kellemes csengésű, bár dallamos éneklésnek nem mondható. S ez a válasz nemcsak az eleven hattyú dalára érvényes!

Sajnos a haldoklóéra is. Az sem sikoltoz szebben. Ami pedig a hattyú haldoklását illeti: vajon honnan tudhatná szegény madár, hogy mikor csap le rá egy ragadozó? Aggkori gyengeségben talán egyetlen madár sem pusztul el, jóllehet a hattyúfélék a hosszú életű madarak közé tartoznak. Ezek szerint tehát a haldokló hattyú elbűvölő éneke a természettudományi koholmányok világába tartozik.

135914_e4a452bcce27_s

Kiváncsiak Klubja.gif

Válasz

Miclausné Király Erzsébet üzente 4 hónapja

Honnan ered az a mese, hogy az aranyszínű szőlőben arany van?

Az aranytartalmú vagy aranyat termő szőlő meséje a 15. századba, Mátyás király udvari tudósainak körébe vezet vissza. Marzio Galeotto ezt jegyezte fel:

"Egy hallatlan és csodadolgot említek, amiről azt mondják, hogy sehol másutt nem fordul elő, csak Magyarországban. Ott ugyanis arany terem vessző alakban, hasonló a spárgához, néha meg a szőlőtőke körül tekerőzött kacs formájára emlékeztet."

Ezt a mesét elhitte az egész tudományos világ, még a józan ítéletű Bél Mátyás is. Sőt egyik munkájában közzétette egy olyan aranytekercsnek a rajzát, amelyet egy tokaji szőlővenyigéhez nőve találtak.

Az aranyszőlő titkának megfejtését a Természettudományi Közlönyben Horváth Géza tette közzé. Megvizsgált egy szőlőszemet, amelyen négy darab aranyfényű szemecske volt látható. Már első tekintetre megállapította, hogy az aranyszínű szemecskék tulajdonképpen rovarpeték, a Gonocerus Acutangulatus Goeze poloskafajnak a petéi. Ez a felül világosbarna, alul szennyessárga, 12-15 mm hosszú rovar a karimás poloskák (Coraide) családjához tartozik, és bokrokon, cserjéken Európa-szerte előfordul. Táplálékát növényi nedvekből, bogyókból szívja és ezekre a helyekre rakja petéit is. A viaszsárga peték tojás alakúak, 1 3/4 mm hosszúak és 1 mm-nél valamivel vastagabbak.

A fiatal ivadék úgy bújik ki a petéből, hogy annak végén egy kis ajtócska felnyílik. Az üres peték aranysárgák, olyan aranyos fénnyel és csillogással, hogy valóban aranynak lehet nézni. Felszínük szabad szemmel simának látszik, de erős nagyítás mellett szabálytalan hatszögű sejtekből álló recézetet lehet rajta észrevenni. Az üres petehéjak, amelyek különben csak olyan sárgák, mint a borostyánkő, eme recésségnek köszönhetik élénk aranyfényüket, mert a felszín recézete a fénytalálkozás tüneményét idézi elő, és ez okozza az aranyos csillogást. Fizikai neve: interferencia.

Az aranyfényű petehéjak azonban nem hasonlíthatnak szőlőkacsra. Honnan eredhet akkor az aranyvenyige meséje?

Szőlőműveléskor gyakran bukkantak és bukkannak régészeti leletekre. Minden bizonnyal bronzkori arany spirálisokat találtak valaha egy szőlőben, s mivel ezek valóban emlékeztetnek a szőlőkacsra, azt a téves következtetést vonták le, hogy az arany a szőlőtőkén termett.

135847_5e467ce05858_s

Kiváncsiak Klubja.gif

Válasz

Miclausné Király Erzsébet üzente 4 hónapja

Miért a nyuszi hozza a húsvéti tojást?

A tojást az ősi hiedelem, a mágikus világkép az élet, a lélek székhelyének tartotta, az örök megújulás, az elpusztíthatatlan élet szimbólumának. A görög-római mitológia szerint a tojásból istenek születnek. A finnek nemzeti eposza, a Kalevala szerint pedig tojásból lett az egész világ. Az Éj leányának térdére rakta le tojásait egy kacsa. A régi hiedelmek szerint tehát a tojás az élet jelképe. Innen ered, hogy tavasszal, a természet újjászületésekor különös jelentőséget kap a húsvéti tojás.

Hogy miért éppen a nyuszi hozza? A néprajztudósok szerint a húsvéti nyuszi egy véletlen félreértés következtében jutott tojásosztogató szerepéhez. Ez Németországban történt, ahol egyes vidékeken húsvétkor gyöngytyúkkal és annak tojásával ajándékozták meg egymást az emberek. A gyöngytyúk német neve: Haselhuhn. Ezt a szót hozták aztán tévesen összefüggésbe a nyulat jelentő Hase szóval.

Így lett tehát a gyöngytyúkból nyúl, s ezért hozza a húsvéti tojást a nyuszi.

Válasz

Ugrás a(z) oldalra

Ez történt a közösségben:

Miclausné Király Erzsébet írta 11 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

Sok ember fél a csendtől, a magánytól. Fél a tükörtől, ...

Miclausné Király Erzsébet írta 11 órája a(z) VERS fórumtémában:

Aranyosi Ervin: ÉLETKÉP Azt mondják a "mindent ...

Miclausné Király Erzsébet 11 órája új képet töltött fel:

Aranyosi_ervin_a_kepzelet_szabad_2059405_3903_s

Rádiné Zsuzsa 18 órája új képet töltött fel:

Jozsa_marta_haliho_2059333_1889_s

Miclausné Király Erzsébet írta 20 órája a(z) VIDÁM PERCEK fórumtémában:

Feliratok a kutyás házak kapuján: Bodri 6 másodperc ...

Miclausné Király Erzsébet írta 20 órája a(z) VIDÁM PERCEK fórumtémában:

"Időnként elmegyek az orvoshoz, és megvizsgáltatom ...

Miclausné Király Erzsébet írta 20 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

Légy becsületes, és soha ne szégyellj helyesen cselekedni;...

Miclausné Király Erzsébet írta 20 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

A nem-szeretett lény könnyei sohasem érintik és hajtják...

Miclausné Király Erzsébet írta 20 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

Hogy a hunok legvalódibb fajtájából származhatom, arra...

Miclausné Király Erzsébet írta 20 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

Mások hibáiból kell tanulnod. Nem élhetsz olyan sokáig,...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu